Author name: beerclub_balazs

Nymburk – Hrabal: Sörgyári capriccio

Irodalmi gyorstalpaló: Ha a 20. századi irodalom abszurd és groteszk humoráról beszélünk, nehezen kerülhetjük ki Bohumil Hrabal alakját. Műveiben a cseh kispolgári lét ábrázolása, az élet apró részleteinek és a mindennapok abszurditásának megörökítése egy igazi 20. századi kordokumentum. És hogy mi köze olyan két, látszólag teljesen távol álló dolognak egymáshoz, mint Bohumil Hrabal írásai és a sörkultúra?

Bohumil Hrabal híresen szerette a sört, és ennek a szenvedélyének az írásaiban is gyakran hangot ad; sok művében megemlíti a sörházakat, kocsmákat, és a sörfogyasztást. A prágai kocsmák és vendéglők szerves részét képezték írásainak, és a karaktereit is gyakran a festi le sörözés közben vagy ír róluk úgy, mint sörkedvelő polgárokról. A sörfogyasztás és a kocsmakultúra az ő műveiben nemcsak szórakoztató elem, hanem a társadalom kötőszöveteként jelenik meg.

Egyik leghíresebb művében, a Sörgyári capriccio-ban – melyből az Oscar-díjas Szigorúan ellenőrzött vonatokat is készítő, Jiří Menzel később sikeres vígjátékot forgatott – egy idilli képként festi le nymburki gyerekkorának apró mozzanatait, édesanyja és nevelőapja, Francin szeretetteljes kapcsolatát és a helyi sörgyári életet, mivel Francin intézőként ott dolgozott a 20. század elején. A Pivovar Nymburk egyébként még ma is működik; ahogy Hrabal idejében, most is ontja magából a magas minőségű cseh söröket és Hrabal iránti tiszteletük jeléül minden általuk gyártott üveg címkéjén látható a cseh író képmása. A sörfőzde termékeit róla, regényeiről vagy regényei hőseiről nevezték el.

Így például világos sörüket a Sörgyári capriccio főhőséről, Francinról, vagyis Hrabal nevelőapjáról nevezték el, míg félbarna sörük a Nezny Barbar nevet kapta, mely utalás Hrabal Gyöngéd barbárok című művére. Egyébként Hrabal halála hasonlóan groteszk és abszurd, mint művei: galambetetés közben véletlenül (?) kiesett egy prágai kórház ötödik emeleti ablakából. Nem egy hétköznapi halál. Ugyan Hrabal már nincs köztünk, de érdemes az egymás és az ő egészségére koccintani a Pivovar Nymburk remekeivel. Megéri, mert igazából semmi különös, de baromi jó cseh lágerekről van szó.

Természetesen a Pivovar Nymburk szortimentjét szerepeltetni fogjuk a Monarchia Beerclub Kincsesbányájában, így mindenki Hraballá szellemülhet egy-egy Francin vagy Nezny Barbar társaságában.

Nymburk – Hrabal: Sörgyári capriccio Read More »

Hallottatok már a Weihenstephan Sörfőzdéről? Azt is tudjátok, hogy miről olyan híres?

A jelenleg a bajor állam által irányított főzde birtokolja azt a tiszteletreméltó címet, hogy a világ legrégebbi olyan sörfőzdéje, mely a mai napig folyamatosan működik. Ez azért is egészen elképesztő, mert a főzde 1040-ben kezdte meg a működését Freising városa mellett Weihenstephan hegyén egy bencés kolostorban.

Innen csodálatos kilátás nyílik Freising óvárosára és a távolban meghúzódó bajor Alpokra. Magát a kolostort Szent Korbinián alapította a VIII. században és ugyan Korbinián már több mint 1200 éve halott, tovább él a köztudatban Freising városának védőszentjeként, illetve neve fennmaradt a Weihenstephan Sörfőzde által, hiszen a főzde róla nevezte el édeskésen malátás, ugyanakkor magas alkoholtartalmú barna duplabak sörét.

Reményeink szerint ez a csodálatos bajor baksör a Monarchia Beerclub kincsesbányájában is elérhető lesz nemsokára a Weihenstephan Sörfőzde egyéb termékeivel egyetemben, reméljük, már Ti is nagyon várjátok! De addig is… stay tuned és írjátok meg nekünk nyugodtan, hogy milyen bajor söröket látnátok még szívesen a Kincsesbányában októbertől? Ha nem írtok, akkor ugyebár néma gyereknek anyja sem érti mint szódás a lovát… vagy mi.

Hallottatok már a Weihenstephan Sörfőzdéről? Azt is tudjátok, hogy miről olyan híres? Read More »

Rövid értekezés a hazai kézműves sörforradalomról

Egy korábbi posztban nemrég értekeztünk a globális sörforradalomról mint jelenségről. Hogy a sörforradalom, hogyan fordította vissza szinte az utolsó utáni pillanatban azt a káros folyamatot, melynek a végterméke a hatalmas globális gyártók által előállított teljesen ízmentes, savanykás és vízízű sör. Izé, inkább sörszerű lötty. A kézműves főzdék elterjedése a globális gyártókat is arra sarkallta, hogy emeljék a minőséget, ez tiszta sor. Vagy sör 😊

A következőkben viszont az itthoni kézműves főzdéknek a praktikáit szeretnénk az olvasó elé tárni, mert picit úgy gondoljuk, hogy az inga kileng már a másik irányba: persze, legyen a sör jó minőségű, legyen különleges, legyen helyi különlegesség, ne egy vacak és a világon mindenhol ugyanolyan standardizált Heineken, DE!

Jó az, ha a kézműves főzdék öncélúan, szinte már a saját és egy nagyon szűk közösség szórakoztatására gyártanak különböző sörkülönlegességeket, melyek már nyomokban sem hasonlítanak a sörre és nem tisztelik a hagyományokat? Nincs egy picit túltolva a dolog, nem estünk át a ló túlsó oldalára? Természetesen tisztelet a kivételnek, hiszen nem minden itthoni kézműves főzde követi ezt a fentebb vázolt gyakorlatot, de sajnos eléggé gyakori jelenség, ami mellett nem akarunk szó nélkül elmenni.

Hogy lehet, hogy számos főzde egyáltalán nem tart az alapszortimentjében alsóerjesztésű lágereket, de közben bejelentik, hogy készül a legújabb sütőtökös rozmaringos vagy baklavás meg túrórudis desszertsörük? A válasz viszonylag egyszerű: a sütőtökös rozmaringos meg túrórudis kategóriában nincs nagy verseny, nincs nagyon más gyártó, aki ilyen sört főz és tart a szortimentjében. Egyébként azért nem, mert szar. Legalábbis a legtöbbször.

Ellenben a szimpla láger vagy egy szimpla IPA kategóriában is van egy csomó versenytárs: más kézműves főzdék, hazai és külföldi nagyobb gyártók, ott már nehezebb kitűnni. Ott esetleg egy cseh lágert vagy egy bajor búzát kellene lepipálni. A fogyasztó meg van annyira tudatos, hogy inkább a cseh lágert vagy a bajor búzát választja, amik kétszer annyira jók mint az itthoni kézműves termék az adott kategóriában (tisztelet a kivételnek), de cserébe még importálás után is fele annyiba fáj a pénztárcánknak a kasszánál.

A másik ok, amiért sok hazai főzde a különlegesebbnél különlegesebb sörök lefőzésének útját választja, hogy ezáltal a fogyasztó nem tudja igazán felmérni, hogy az újdonságért mennyi lehet a reális ár. A sörfogyasztó a jelenlegi infláció mellett tisztában van vele, hogy 800-1000 jó ropogós magyar kopejkáért egy cseh vagy bajor lager már korrekt árnak számít. Egy IPA vagy dupla IPA 1200-1500 fabatkáért rendben van. De egy újdonság, amit még sohasem kóstolt az egyszeri fogyasztó, nehézebb dió.

Megér vajon a sütőtökös rozmaringos újdonság annyi pénzt, amennyiért árulja a gyártó? Ez egy igazi fekete ló, egy zsákbamacska. A legtöbbször persze egyáltalán nem, éppen ezért nagyon sok itthoni kézműves gyártó mindennapi élete egy óriási marketing stunt körforgás. Lefőznek valami elképesztően különleges újdonságot, amit még soha senki nem készített a világon, arra ráeresztik a marketing csapatot, szép a grafika, modern a címke dizájnja, az eredmény viszont a sörre csak nyomokban emlékeztető valami. Ezt persze csak egyszer lehet eladni a vásárlóknak, mert a termék maga nem jó. Sőt sokszor kifejezetten kellemetlen. És jön az újabb kör, be kell jelenteni valami új különlegességet.

Persze a gasztronómia határainak feszegetése üdvözítő, fontos a kísérletezgetés, azonban véleményünk szerint ezek az itthoni trendek hosszútávon nem lendítik előre a magyar kisüzemi sörfőzést, hiszen ez csak önmagárért és egy nagyon szűk sörgeek rétegért van, nem hozza közelebb az átlagfogyasztót a kisüzemi/kézműves sörhöz. Akinek pedig szól a sörsznobéria, a különlegesebbnél különlegesebb alapanyagokból legyártott batch-ek, az egy túl szűk fogyasztói réteg, így hosszú távon pedig a kisüzemi lét nem fenntartható gazdasági szempontok szerint. Így ez egyfajta vakvágány kell hogy legyen a hazai kisüzemi sörfőzés történetében. De persze ez csak a mi szerény véleményünk, majd az idő eldönteni kinek volt igaza.

Természetesen számos kisüzemi gyártó van itthon is, akikre a fenti tételek egyáltalán nem vonatkoznak és teljesen más hangsúlyok mentén igyekeznek boldogulni. Ezen gyártók termékei természetesen biztosan elérhetőek lesznek nálunk, a Monarchia Beerclub Kincsesbányájában.

Rövid értekezés a hazai kézműves sörforradalomról Read More »

Scroll to Top